Tapasztalatom szerint az emberek többsége elsősorban magánéleti problémákkal fordul pszichológushoz, és legfeljebb ennek kapcsán derül ki, hogy a munkahelyén is akadnak gondjai. Bármely életterületen jelentkezik is a nehézség, a közös nevező az egyén, akiből mindezek fakadnak. Ugyanakkor jelentős különbségek lehetnek abban, hogy ki milyen színvonalon teljesít egy-egy életterületen, pl. boldog családban él, de nem mer, nem tud végzettségének megfelelő, számára is kielégítő munkát találni, vagy állandóan váltogatja a munkahelyeit, sehol sem érzi igazán jól magát. Esetleg az ellenkezője igaz – és talán gyakoribb –, hogy bár sikeres karriert fut be, komoly szakmai elismertségre tesz szert, ugyanakkor a magánélete boldogtalan, esetleg épp azért, mert nem marad elég ideje, energiája arra, hogy pár- és családi kapcsolatait ápolja. Az alábbiakban felsorolok néhány tipikus helyzetet, amely adott esetben annyira túlterhelheti az egyén megküzdő kapacitását, hogy érdemes szakértő támogatást igénybe vennie.
Sok nő küszködik folyamatos nehézségekkel, aki a gyermekvállalást próbálja összhangba hozni munkahelyi kötelezettségeivel, hiszen Magyarországon még mindig eléggé korlátozott a rugalmas munkavégzés támogatása home office-szal vagy részmunkaidővel, és sajnos a munkaadók általában nem túl megértőek a gyerekkel kapcsolatos elfoglaltságok (betegség, logisztika, stb.) figyelembe vétele terén. Ebből adódóan sok feszültség, konfliktushelyzet keletkezhet egy édesanya életében a munkahelyen és a családban egyaránt, ráadásul komoly bűntudat is terhelheti, amiért nem tud maradéktalanul megfelelni a számára fontos szerepekben.
A munkahely, mint közeg, önmagában is lehet konfliktusforrás: leggyakrabban a felettessel való feszült viszonyról számolnak be a kliensek, mint komoly stresszforrásról, de egy kollégával való nehézkes együttműködés is megkeserítheti a mindennapokat.
A vezetői szerep, mint olyan, eleve megterhelést jelentő helyzet: fokozott felelősséggel jár, sok dilemmát okozhat a beosztottak igényeinek összehangolása, a motiválás, a felettesek elvárásainak közvetítése – mindezzel ráadásul a vezető gyakran marad magára.
Szintén nincs könnyű dolga annak, aki ügyfelekkel dolgozik: ügyesen kell manővereznie a cég érdekeinek képviselete és az ügyfelek igényeinek kielégítése között, kezelnie kell a nemritkán elégedetlenkedő, sőt agresszív panaszosokat.
Az egészségügyi munkakörök természetüknél fogva nagy testi-lelki igénybevétellel járnak: a beteg, szenvedő, kiszolgáltatott emberek ápolása, gyógyítása komoly megterhelést jelent, hát mégha hozzávesszük a közegegészségügyben uralkodó, a létszámhiányból, alulfizetettségből adódó frusztrációt.
A vállalkozói létforma legfőbb stresszfaktorai a fokozott bizonytalanságból, önmagára utaltságból, a teljes egzisztenciális felelősség vállalásából adódnak. Ennek kompenzálására sokan saját maguk végsőkig történő kizsákmányolását „választják”, melyre egészségük, családi kapcsolataik és hosszú távon vállalkozásuk sikere is rámehet.
Külön említést érdemel a munkahelyváltás kérdése: mikor érdemes váltani, hogyan lehet felkészülni az álláskeresés megterhelő időszakára, az átmeneti kudarcok kezelésére, melyek a legfontosabb jellemzői az új pozíciónak, mire van szüksége valójában a váltást fontolgatónak, illetve az esetleges kiégés felismerése és kezelése mind olyasmi, amit érdemes egy kompetens támogató szakember segítségével végiggondolni.
Egy munkahelyi problémahelyzetben feltérképezzük magát a helyzetet, elemezzük, melyek a leginkább megterhelő jellemzői, majd megnézzük, milyen mozgástere van a kliensnek ezen tényezők megváltoztatására. Lehet, hogy megfelelő kommunikációval van esély a fennálló konfliktusok rendezésére, lehet, hogy az illető stresszkezelési eszköztárát tudjuk bővíteni. Lehet, hogy nem neki való a munkakör, amelyet betölt, csak ez eddig nem tudatosult benne – ilyenkor a valós motivációinak és képességeinek jobban megfelelő tevékenység definiálását célozzuk meg. Az a legfontosabb, hogy a kliens végül reális alternatívákat lásson maga előtt, melyek megvalósítására képesnek érzi magát. A támogatási folyamat addig tart, amíg a kliens egyedül tudja folytatni az útját.
Végezetül egy sikeres folyamat rövid összegzését mutatom be: ez a kétdiplomás harmincas hölgy stresszkezelési nehézségekkel keresett meg, amelyek elsősorban munkahelyi szituációkhoz köthetően jelentkeztek, és álmatlanságban, pánikrohamokban manifesztálódtak. Kiderült, hogy édesanyai vonalon hozza magával a túlzott megfelelési kényszert és az ebből fakadó alacsony önbecsülést. Párhuzamosan dolgoztunk édesanyjával való viszonyának helyretételén, illetve a menet közben adódó munkahelyi konfliktusok hatékonyabb kezelésén. Mindkét területen látványos előrehaladást tett a kliens, melynek kulcstényezője önmaga hibáztatása helyett a másik fél irreális elvárásainak tudatosítása, és asszertív elutasítása volt. Végül megfogalmazta, hogy sem a közeg, sem a szakma nem igazán a saját választása, és önálló vállalkozás indítására készül egy teljesen más területen, melynek igénye valójában már évek óta megfogalmazódott benne.
Ha a fentiekben bemutatott munkahelyi dilemmákban magára ismert, örömmel állok rendelkezésére!
Domján Mónika
munka- és szervezet szakpszichológus, tréner