Aki kíváncsi az emberi játszmák természetére, érdemes Erick Berne könyveit elolvasnia.
Mi az a játszma? A szerző szerint „kiegészítő, rejtett tranzakciók sorozata, amely előre látható kimenetel felé halad.” A játszmát kezdeményező „kiveti a horgot”, akár többet is egyszerre és várja, hogy „valaki ráharapjon”.
Célja jellemzően rejtett, néha nem is tudatos, de a másik ember felett győzelmet szeretne elérni. A játszmák hatása erőteljes, mert a megszólított fél mindenképpen vesztesen, bosszankodva, leértékelt stb.állapotban jön ki a helyzetből, de maga a tranzakciót kezdeményező is veszít rajta, mert megerősíti saját negatív hitrendszerét.
Példák az egyik legegyszerűbb, „Igen, de” típusú játszmára, amellyel bizonyára sokan találkoztak már különböző helyzetekben:
Baráti társaságokban elhangozhattak már akár ilyen beszélgetések is:
– Nagyon rosszul érzem magam a munkahelyemen, szörnyen működik minden, senkivel nem lehet jól együttműködni.
– 1. válaszoló: lehet, hogy itt lenne az ideje annak, hogy munkahelyet válts, túl régóta dolgozol már ott.
– „Igen, de” te is tudod, milyen nehéz manapság jó munkahelyet találni.
– 2. válaszoló: tudok egy jó álláshírdetésről, X cégnél, ezt mindenképpen nézd meg, javaslom.
– „Igen, de” X cég nagyon rossz hírben áll, nem akarok cseberből vederbe esni.
– 3. válaszoló: de Y helyen is keresnek embert és az tényleg egy jó cég, biztosan te is hallottál róla.
– „Igen, de” az túl messze van, tudod milyen nehéz ma az utazás.
– 4. válaszoló: te nem is akarod igazán elhagyni ezt a munkahelyet, lehet, hogy sok mindent szeretsz benne.
– „Igen, de” ezzel együtt ez egy rémes hely, bár vannak előnyei, az meg aztán szörnyű túlzás, hogy bármit is szeretnék benne.
… stb.
– Na jó, igazán nem értitek és nem is érthetitek a problémámat. Sajnos mások nemigen képesek egy másik ember helyzetét átélni.
A játszma „beigazolja”:
– igazam van,
– senki sem képes elfogadó és megértő lenni, egy másik emberrel,
– valamint elkerülhető a saját önismereti problémák belső vizsgálata stb.
Ugyanez a játszma mehet végbe pl. egy évek óta „gyermeket szülni vágyó”, de „megfelelő partnert nem találó” nő esetében is barátnői társaságában:
– Tudjátok milyen régóta szeretnék gyermeket vállalni, lassan kifutok az időből, de nem találok megfelelő partnert, a férfiak…ilyenek-olyanok.
– 1. válaszoló: de X-el olyan sokáig éltél együtt, ha jól emlékszem 5 évig, nem próbálnátok meg együtt, még nincs minden veszve?
– „Igen, de” te is tudod, hogy X-el pont emiatt távolodtunk el egymástól, mert ő nem akart gyermeket és már nem vagyunk együtt, többek között emiatt sem.
– 2. válaszoló: Y -nal viszont olyan jól kezdtek egymásra hangolódni, ebből jó párkapcsolat is lehet!
– „Igen, de” te nem ismered őt, Y is az a típus, aki elzárkózik minden komoly elől, így bizonytalan vagyok vele kapcsolatban is.
– 3. válaszoló: megpróbálhatnál egyedül gyermeket vállalni.
– Igen, ezt a témát már sokszor körbejártam, de egyedül ezt nem tudnám végigcsinálni.
– 4. válaszoló: érthető, de a szüleid sokat segítenének neked, ők nagyon jó nagyszülők lennének.
– „Igen, de” egy normális párkapcsolat nélkül nem vállalnék felelősséget egy új kis életért és te is tudod, hogy a mai férfiak..ilyenek-olyanok, egyetlen normálissal sem találkoztam egész életemben. Elkeserítő, hogy nem akarjátok megérteni, hogy mennyire szeretnék gyermeket!
– 5. válaszoló: esetleg egy donor?
– Hogy is képzeled, egy ismeretlen férfitól? Nem, a mai világban alig van normális férfi, amig nem találok ilyet, addig ez nem lehetséges. Ti nem értitek meg soha, hogy mennyire szenvedek!
Talán elfogadhatjuk F. Várkonyi Zsuzsa megjegyzését, hogy a játszmák nyeresége nem valós, hanem ahogy ő nevezte „perverz nyereség”, mert láthatóan itt is minden jelenlévő és nem jelenlévő szereplő, de maga az aktív fél is sokat veszít vele. Valódi önismereti munka nélkül itt nem várható változás.
Berne számtalan játszmát fedezett fel és bontott ki részletesen híres könyvében.
Pszichológiai rendelés: