A meddőség pszichológiai kezelése, tényezői:
Pszichoanalitikus modell:
- A meddőség a női lélek különböző okokra visszavezethető ellenállása az anyasággal szemben.
- A férfilélekben is megjelenhetnek különböző ellenállások.
- A pár tudatos, racionális, nyílt szinten kifejezi a gyermek utáni vágyát.
- Elfojtott, tudattalan szinten azonban ismeretlen motívumok, amelyek tudattalanok, a gyermekvállalás ellen hatnak.
- A háttérben gyakran kimutatható a korai anya – gyermek kapcsolat zavara. Ennek következtében elakad az önálló felnőtt nővé válás és a leválás folyamata is.
- Az anyával és az apával való megfelelő azonosulás az alapfeltétele lenne annak, hogy a párok felnőtt nővé és felnőtt férfivá érjenek, akik képesek majd maguk is szülővé válni.
- A női szereppel való azonosulás hiányának egyik korai jele lehet például a menstruációs ciklus zavara, a havi menstruáció szubjektív el nem fogadása. Érdemes már ilyen probléma esetén is szakemberhez fordulni.
- A kora gyermekkori kötődés problémái megismétlődnek a felnőttkori partnerkapcsolati mintázatokban is.
- Az anyához bizonytalanul kötődő gyermekek ugyanúgy fognak kapcsolódni házastársukhoz is, ami nem kedvez az utódok létrehozásának.
- Az elkerülő és az ambivalens kötődési stílus gyakori az ismeretlen eredetű meddőségben szenvedő nők és férfiak esetében.
- Szilárd kötődés, monogám pár, hűséges, felnőtti nő és férfi személyiség a legkedvezőbb feltételek a reprodukciós folyamat sikerében.
A mentalizációs elméletek:
- Az anya (apa) sokféle módon elérheti azt (depresszív, elhanyagoló, türelmetlen, ellenséges, bántó módon), hogy lányára, fiára terhelje problémáit.
- A gyermek pedig túlzott érzékenységet és empátiát tanúsít irányába, hogy meg tudja érteni őt és meg tudjon felelni neki.
- Így nem lesz képes megfelelő módon megtanulni megérteni a saját érzéseit, ehelyett úgy éli meg, mintha a felnőtt problémái az ő problémái lennének, átveszi tőle a terheket.
- Egy tudattalan szerepcsere történik ilyenkor, amelynek lényege az, hogy mindig anyja, később pedig mindenki más problémáival foglalkozik, önmagát viszont háttérbe szorítja, inkompetensnek, elkeseredettnek éli meg.
- Így saját konfliktusait nem képes hatékonyan képviselni és nem tudja felnőtti módon megoldani sem. Hamis szelfet épít fel magában, aki mindig mások érdekeire figyel, de elfojtott agresszív (haragos) késztetésekkel rendelkezik belül, önmagában (ami teljesen érthető és hitelesíthető lenne, de mivel elfojtja, nem tud közelíteni belső megéléseihez).
- Így érzései önmaga ellen és a reprodukciós folyamat ellen hathatnak belül.
- A mentalizációs elmélet szerint tehát az ok az lehet, hogy a gyerekek átélik a felnőttek problémáit kísérő tehetetlenséget, fokozott felelősségtudatot és egy belső tudattalan haragos szelf részt építenek fel magukban.
A múlt traumatizáló eseményei:
- A szülők lehettek szélsőségesen elhanyagolóak, vagy esetleg bántalmazóak, fizikai, vagy esetleg szexuális bántalmazások is előfordulhattak.
- Az átélt korai traumák belső érzelmi válságokat indítanak el, amelyek biokémiai változásokat is létrehoznak a testben és egészen a sejtek szintjéig „lenyúlnak”.
- Ugyanakkor az egész személyiség fejlődése is kárt szenved.
- Jó, ha tisztában vagyunk azzal is, hogy a múlt fájdalmas, elszomorító, megsebző, vagy tragikus élményeivel szemben lelkünk elhárító rendszerei védekeznek, pl. lehasítják, vagy elfojtják ezeket. Ezért a terápiás munka lassan halad.
Kognitív pszichológiai modell:
- A funkcionálisan meddők gyakori elkerülő magatartást, valamint alacsonyabb együttműködést és önirányítottságot mutatnak.
- Az alacsony szintű önirányítottság éretlenséggel, erős kritikai hozzáállással, felelősségvállalási és önelfogadási nehézségekkel jár.
- A meddőség hátterében gyermekkori élményekkel összefüggő, az anyasággal, apasággal kapcsolatos negatív attitűdök, negatív hiedelemek állnak.
- A pár tagjaiban a jelenben munkálkodó negatív gondolatok erős érzelmeket mobilizálnak, ami „ördögi köröket” indít el és a testi működések szintjén is megjelenik.
- A párok tagjainak kognitív és viselkedéses erőfeszítéseket kell mozgósítaniuk magukban, amit megküzdésnek nevezünk.
- Probléma- fókuszú megközelítésben: pozitív újraértékelést, új alternatív gondolatok, célok meghatározását.
- Emóció-fókuszú megküzdésen belül további két megküzdési módot különböztethetünk meg: emocionálisan elkerülő (például csodavárás, álmodozó gondolkodás) és megközelítő stratégiát (például érzelmek megosztása, támaszkeresés).
- Aktív-elkerülő viselkedés és érzelem: a párok elkerülnek minden olyan élethelyzetet, amelyben várandós nővel vagy gyerekkel találkoznának.
- Passzív elkerülő stratégia: elsősorban passzív várakozást jelent, a párok várakoznak és csodában reménykednek.
- Emocionálisan megközelítő/érzelemkifejező stratégia: a párok szembenéznek a problémájukkal, beszélnek érzéseikről, információt gyűjtenek és tanácsot kérnek.
- Jelentésadó stratégia: a meddőségi probléma személyes jelentésének keresése, a helyzet kognitív újraértékelése, új jelentés keresése.
Az evolucionista szemlélet szerint
- A meddőség adaptív reakció, megfelelő és pozitív válasznak tekinthetjük a külső és belső környezet kedvezőtlen hatásaira.
- Ilyenek a veszélyes vagy rossz környezeti feltételek (háborús körülmények, éhínség).
- Az élővilág minden tagjánál leáll ilyen esetekben a szaporodás alapfunkciója, aminek pozitív szándéka az utódok szempontjából teljesen érthető.
- Túlzott fizikai igénybevétel (cigi, túlzásba vitt, kínzó sport – és mozgásformák stb.).
- Környezeti feltételekben krónikus stresszor jelenléte (pl. munkahelyi stressz helyzetek, elbocsátások).
- Pszichés kapcsolati stressz helyzetek (párkapcsolati, házastársi problémák stb).
Janovszki Gabriella
Hívjon időpontért bizalommal! www.lelekkozpont.hu