A kognitív terápia elmélete Aaron T. Beck és munkatársai nevéhez fűződik. Eredetileg a szorongásos és depresszív zavarok kezelésére alkották a módszert, később azonban bebizonyosodott, hogy számos egyéb klinikai-, és nem klinikai zavar esetében is alkalmazható irányzat.

Alap tézise, hogy viselkedésünket és érzéseinket nagy mértékben befolyásolja az ahogyan a körülöttünk lévő világot értelmezzük. A környezetünkből és belső folyamatainkból származó ingerek egy ún. kognitív feldolgozáson mennek keresztül melynek eredményeképp egy képet kapunk a világról és mi erre a képre reflektálunk. Nem közvetlenül a külső vagy belső környezeti ingerre reagálunk, hanem annak jelentésére – arra ahogyan vélekedünk arról a dologról, helyzetről (magára a képre). Ez az értelmezés – vagy másnéven jelentésadás – van hatással cselekedeteinkre vagy érzéseinkre egy adott eseménnyel kapcsolatban – tehát így értelmezhető az a mondás, hogy: „Az vagy amit hiszel”.

Például a lépcsőzés után érzett emelkedett pulzus élményét tulajdoníthatjuk magának a lépcsőzésnek vagy gondolhatunk arra is, hogy esetleg valami nincs rendben a szívünkkel és ezért érezzük úgy, hogy hevesebben ver. Az első gondolat esetében tudomást veszünk róla és tovább állunk, míg a baj feltételezésénél előfordulhat, hogy megijedünk és szorongani kezdünk, illetve felkeressük háziorvosunkat.

Mivel ugyan az az esemény eltérő jelentéssel bírhat egyes emberek számára ezért az elmélet szerint a zavarok vagy pszichés megbetegedések hátterében a hibás információfeldolgozás áll. Az, hogy egy-egy helyzetet milyen jelentéssel ruházunk fel a kognitív feldolgozás folyamata során függ attól is, hogy milyen tapasztalásaink voltak korábban, milyen hiedelmekkel és feltevésekkel rendelkezünk a világról általában.

A kognitív terápia célja felismerni és módosítani ezeket az esetleges hibás értelmezéseket, gondolatokat, hiszen, ha megérjük az összefüggéseket gondolataink – érzéseink – és cselekvéseink között, akkor könnyebben találunk a problémáinkra megoldást.

 

Csanádi Fanni

 

Felhasznált irodalom:

Perczel-Forintos D. és Mórotz K. (2019). A kognitív viselkedésterápia. Medicina Könyvkiadó Zrt, Budapest.

Unoka Zs., Purebl Gy., Túry F. és Bitter I. (2019). A pszichoterápia alapjai. Semmelweis Kiadó, Budapest.

Seth, J. G. (2021) Kognitív viselkedésterápia egyszerűen. GABO Könyvkiadó, Törökbálint.