Napjainkban a pszichológia tudományága virágkorát éli. Ehhez szorosan kapcsolódik a közösségi média, ahol különböző médiumokon keresztül hallhatunk beszámolókat, mely szerint hétköznapi emberek hétköznapi problémáikkal fordulnak szakemberhez. Legyen szó magánéleti, párkapcsolati, karrier-béli elakadásról, a segítségkérés lehetőségével egyre többen élnek-és adnak bátorságot másoknak is. A kérdés jogosan felvetődhet: a sportoló is hétköznapi ember hétköznapi problémákkal? A válasz egyszerű: igen. Igen, azonban a sportemberek elakadásai specifikusabbak, így tehát specifikus szakember segítségéért szólnak. Cikkünkben a sportpszichológia néhány aspektusát mutatjuk be.
Mi a sportpszichológia?
A sportpszichológia a fizikai aktivitás lélektani hatásainak vizsgálatával foglalkozó tudomány (Tóth, 2010). A sportpszichológusok feladata tehát a sportolók pszichológiai készségeinek fejlesztése. A főbb technikák közé sorolandó a relaxációs és imaginációs technikák, célállítás, figyelemkoncentráció fejlesztése. Ezeket a módszereket nem csak a sportolók tanulhatják meg, hanem az edzők is, hiszen ők is szorosan kapcsolódnak a munkához. A sportpszichológusok tanácsadással és konzultációval támogatják meg a résztvevőket (Szemes, Smohai, Tabajdi, Tóth, 2019).
Kutatások bizonyítják, hogy a sport hatással van az egyén fizikai, lelki és mentális állapotára. Az a személy, aki sportol, kevesebbet dohányzik, egészségesebben táplálkozik, emellett személyiségbeli változások is bekövetkeznek (Keresztes, 2007). A felnőttek átélik a mozgás feszültségoldó hatását, segít az idegesség, a feszültség oldásában, a hétköznapok során felgyülemlett stressz levezetésében, valamint az önszabályozott viselkedést erősíti (Kovács, 2013). Budavári (2007) alátámasztja, hogy a sport segíti a helyes stresszkezelést, valamint a sport egészségre gyakorolt jótékony hatása az egészég mindhárom (szomatikus, pszichés, pszichoszociális) dimenziójában kimutatható (Pikó és Keresztes, 2007).
A sportpszichológia egyik fő kérdésköre, hogy a személyiség pszichés funkciói és tulajdonságai milyen befolyással hatnak a sportoló teljesítményére, a sportról vallott nézeteire (Nagykáldi, 2002). A sportpszichológia elméletébe és gyakorlatába más területek, mint a személyiséglélektan, fejlődéslélektan és a szociálpszichológia jelentős utat törnek. Kutatások bizonyítják, hogy a kiemelkedő sportteljesítmény eléréséhez a professzionális sport terén mára nélkülözhetetlen a testi képességeken túlmutató tényezők figyelembevétele és fejlesztése (Orosz, 2009).
Miben tud segíteni a sportpszichológus?

A szakember a legtöbb idejét a sportolóval tölti, akivel a hozott problémán dolgoznak. A leggyakoribb megkeresések közé tartoznak a teljesítmény-és motivációs nehézségek, sérülés utáni rehabilitáció, önbizalomfejlesztés, konfliktuskezelés, munka-sport-magánélet egyensúly kialakítása, sportkarrier utáni élet megtervezési nehézségei. Nem minden esetben problémákkal dolgozik együtt a szakember és a kliens, előfordul, hogy a sportolónak nincsen elakadása, pusztán önismereti és fejlődési céllal keresi fel a pszichológust. Emellett fontos az edzők, valamint a sportszülők megsegítése, akikkel szintén a fent felsorolt témákkal foglalkozunk.

Számos sportoló nyilatkozta a hazai-és külföldi médiában is, hogy a világversenyek előtt a felkészülés fontos részét tette ki a sportpszichológiai foglalkozások. Fontos, hogy a sportoló azt érezze, a fejben elvégzett munkával még közelebb kerül a céljai megvalósításához, a sportpszichológusok pedig mindent megtesznek annak érdekében, hogy vezessék őket az útjukon.

 
Felhasznált irodalom:

Keresztes, N. (2007). Ifjúság és sport. In: Pikó B. (szerk.): Ifjúság, káros szenvedélyek és egészség a modern társadalomban. L’Harmattan, Budapest. 184–199.
Kovács, K. (2013). A sportolás hatása a debreceni egyetemisták értékrendjére és jövőképére. Felsőoktatási Műhely.
Nagykáldi, Cs. (2002). A sportpszichológia alkalmazási területei hazánkban és külföldön. In: Lénárt Ágota (szerk.): Téthelyzetben. Sportpszichológiáról edzőknek és versenyzőknek. Országos Sportegészségügyi Intézet. Budapest. 11-20.
Orosz, R. (2009). A labdarúgó tehetség kibontakozását befolyásoló pszichológiai tényezők vizsgálata. Egyetemi doktori (pHd) értekezés. Humán Tudományok Doktori Iskola. Debreceni Egyetem
Pikó, B., Keresztes, N. (2007). Sport, lélek, egészség. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Szemes Á., Smohai M., Tabajdi, D., Tóth, L. (2019). Komplex sportpszichológiai felkészítés hatásvizsgálata utánpótláskorú tornászok körében. Magyar Sporttudományi Szemle, 20. évfolyam 81. szám
Tóth, L. (2010). Lélektani és sportlélektani ismeretek. Főiskolai jegyzet, Budapest.