Kitekintés
A művészetterápia előzménye a filozófia, ill. a művészet és pszichológia közti kapcsolat. Művészek tudattalan mechanizmusa műveikben orvosok, analitikusok nézőpontjának fókuszává vált, majd alakult gyógyító eljárássá. A páciensekkel történő rajzolást Jung fejlesztette mélypszichológiai eljárássá, majd később hazai szakemberek is a téma nemzetközileg elismert szakértőivé váltak.
A művészetterápia nonverbális, expresszív pszichoterápia, mely képzőművészeteket alkalmaz a gyógyításban és önismeretben, egészségmegőrzésben.

Művészetterápiás irányzatok és módszerek
Alapvetően a Jung által megalkotott rendszer (selbst, individuáció, animus/anima) a művészetterápia alapja a gyógyítás, energetizálás, újrarendeződő dinamika, korrekciós hatás szempontjából. Később számos követője akad, elterjed a Gestalt, humanisztikus és traumafeldolgozási területeken is. Az antropozófiai irányzatban konkrét problémákra szerveződik a tevékenység, a technika kiválasztása tudatos, hetekig, hónapokig tartanak. Célja a medicina, tudomány, művészet és vallás egyesítése. Szintén Jung nevéhez fűződik a kollektív tudattalan fogalma, mely a Freudi analitikus irányzat fogalma. Ehhez szorosan kapcsolódik a jungi árnyék és mindezek komplex folyamatokban jelennek meg, rétegződnek a személyiségben, mint tudattalan folyamatok, melyeket az elhárító mechanizmusok „védelmeznek”. Analitikus szemlélettel a szimbólumok segítik e tudattalan tartalmak (komplexusok, traumák) felszínre hozását és átdolgozását. Pedagógiai szemléletben nevelő, fejlesztő, személyiségkiteljesítő hatása hangsúlyos. Hazánkban diagnosztikai jelentőséggel indult pszichiátrián, de terápiás hatással is bírt a módszer a kezdetektől több szakember képviseletében pl. Hárdi, Vass, Bánhidi.

Egészséges személyiség és művészet
A tudományterületek szerint értékes művészet a patológia talajából nőhet ki, a másságot hirdetve, de ez nem törvényszerű. A művészethez nem elég a betegség, kell hozzá tehetség. A traumák nem feltétlen eredményeznek betegséget. Az alkotó személyes és kollektív ember. A műalkotás a személyes fölé emelkedik.
„…az alkotás nem attól lesz művészi, hogy felfedezhetőek benne a művész személyes problémái. Ezeket sokan megjelenítették nem művészi fokon is. Sok olyan képzőművészeti alkotás, napló, levelezés maradt fenn, amelyek írói, alkotói megjelenítették belső lelki élményvilágukat, ám ezek a művek mégsem érik el a művészi szintet. Az alkotásokban szimbolikusan megjelenő, az életeseményeket megjelenítő konfliktusok önmagukban nem művésziek, nincs művészi erejük. A művészi kifejezőerő magába foglal még egy olyan személyen túli plusz képességet, különleges spirituális energiát, amely képes felmutatni a jelenségek esszenciáját.”

Spiritualitás és művészet
A transzperszonális pszichológusok világképe egy lélektől átitatott mindenséget feltételez, melyet átfog a legfelsőbb kozmikus intelligencia. Minden emberben jelen van a személyen túli tudat, de sokszor nem tudatos – tudatossá válás során indul be a személyiséget érintő változás.
A művész tettei, gondolatai, érzelmei olyan anyagul szolgálnak, melyek szintén befolyással vannak a szellemi atmoszféra további sorsára.
A játék és az ünnepek kiemelnek a hétköznapokból, rálátunk mindennapjainkra, korrigálhatunk. Égi, földi, spirituális és transzcendens dimenziók médiumszerepet töltenek be a z ünnepek. Az álom szintén a művészi alkotások anyaga és a tudattalan tartalmak hordozója, melyek hasznosítása fontos gyógyítás szempontjából. Több típusát különböztetjük meg (feldolgozó, jósló, kis és nagy álom Jungi terminológiában). A spirituális ébredést valódi gyógyulásnak nevezik, amikor eltűnnek a testi tünetek, lelki bajok és problémák.

Révész Zsuzsa